Csütörtökön, miután visszaértem a céghez kaptam az infót, hogy majd pénteken akkor Románia. Majd kicsattantam az örömtől :S Végülis sosem voltam még Romániában, egyszer el kell mindenhova jutni. Semmi sem olyan egyszerű, ezt az is bizonyítja hogy délután 6-ra készültek el a papírjai a festéknek, majd csak ez után tudtam hazamászni. Terveim szerint elindultam háromnegyed 4-kor hajnalban, hogy megint időben érjek vissza. Sötétben úgy is sokkal jobban szeretek vezetni, kevesebb az utakon a köcsög is. A célautó megint csak a Golf IV-es, 1.6-os motorral.
3:45: Indulás.
5:45: Tankolás Szegeden.
6:15: Határ, Kiszombor.
7:30: Célállomás, Timisoara.
8:45: Határ, Kiszombor.
9:00: Napi első folyadékbevitel, kávé.
9:20: Reggeli a McDonaldsban.
13:45: Érkezés a céghez.
Kollegám állítása szerint Románia kb. 30 évvel van elmaradva. Nem hittem neki, míg nem meg nem bizonyosodtam erről a saját szememmel. A határon a román határőr kedvesen fogadott, és egészen 1 mp-ig az voltm amíg nem köszöntem neki magyarul. Akkor felka

pta a vizet és intett hogy húzhatok a 'csába. Ennyi Daciát még sohasem láttam életemben :| Ugye itt ez a hazai autó. Temesváron annak van elsőbbsége, aki a legerőszakosabb. Eleinte még meglepődtem amikor a körforgalomban beesnek elém, és letolnak az útról, de hamar tudtam alkalmazkodni, így alkalmaztam ezt a techinákat a késöbbiekben. Kicsit fura volt, amikor mentem az autóval és mellettem futott Temesváron belül egy póniló. Később egy forgalmas hídon, ember tolja a talicskát amin 3 db 5 m hosszú fa rönk van, ez is jelzi hogy jön a tél. Vissza felé sima volt minden, a határon szóba álltak velem a románok, ki kellett nyitni a csomagtartómat... Pechükre nem volt benne semmi sem. Szeged előtt nem sokkal úgy éreztem, hogy innom kell egy kávét. Itt jeleztem mindenkinek, hogy visszatértem Magyarisztánba. Első dolgom az volt, hogy beállítottam a legközelebbi McDonald's-hoz a GPS-t, azonnal vigyen oda. Megkajáltam, elolvastam a Nemzeti Sportot, majd indultam vissza. Két nap alatt 1100 Km, na ez nem rossz így hirtelen.